Akkoriban, amikor a főfalak (60 cm) vegyes kőből készültek a szigetelés még talán gondolatban sem volt. Szakmai szempontból nem tanácsos a homlokzati hőszigetelés bármelyik változatának alkalmazása, amíg a vízszigetelés nincs pótolva, mivel sajnos nincs olyan homlokzati hőszigetelési megoldás, ami szárító rendszer volna. Ha alulról vizet vesz fel a fal, akkor azt valahol le kell, hogy adja. Ha nem képes a homlokzaton - mert leburkolásra került - akkor fokozódik a befelé párologtatás, illetve például a 40-50 cm-re feljutó nedvesség akár 2 m-re is felszívódik. Ami segít, az a szárító vakolatrendszerek használata. Kívül belül le kell verni a vakolatot kőig a felvizesedés + 50 cm magasságig, majd szárítóvakolattal pótolni és azt meszes-, vagy szilikon festékkel lefesteni. Így a szárítóvakolatnak köszönhetően nagyobb lesz a belső felülete az anyagnak és képes lehetővé tenni a felszívódó nedvesség elpárolgását. A hőszigetelési hiányosságok sajnos csak túlfűtéssel kompenzálhatóak. Ez az öreg házak sorsa, ha nincs vízszigetelés.
A régen épült kőházak – szinte - mindig vízszigetelés nélkül készültek. Ezáltal a talaj nedvességtartalmával mindig szoros összefüggésben volt/van a falszerkezet nedvességtartalma. A kő (és a habarcsok is) jó hővezető(k), ezáltal rossz hőszigetelő(k), különösen, ha még nedves is. Így a falon jelentkező párakicsapódás a fűtési szezonban sajnos természetes. Az alsó falszakaszon főként problémát okoz, hisz a rossz hőszigetelő képesség következtében igen nagy a különbség a padló közeli és a mennyezeti léghőmérséklet között. Amíg a felső falszakasz a fatüzeléses kályhától (mivel nem szabályozható) minden fűtés során kap némi többlet meleget, lent szinte alig. Tehát ahol a fal hőmérséklete harmatpont alatti (ami a páratartalom és a hőmérséklet függvényében alakul) ott a helyiség párája kicsapódik, ahol pedig tartós a nedvesség ott gyakorlatilag elkerülhetetlen a penész vegetálása.
Cél a nedvesedés megszüntetése:
1. legideálisabb volna a falaknak és a teljes padlózatnak utólagos vízszigetelése, amire számtalan megoldás van, de jellemzően igen drágák és ritkán tökéletesek (leginkább kivitelezési hiányosságok miatt)
2. az épülettől elvezetni a külső vizeket (ha patak van a ház közelében, akkor ez szinte lehetetlen, hisz minden bizonnyal a talajban igen magas a talajvíz szintje).
3. kívül-belül vakolatleverés majd szárítóvakolattal újravakolni és meszes-, vagy szilikon festékkel történő festés
4. a teljes padozat alatt egy tökéletes vízszigetelés minden gond nélkül elkészíthető, de a falak alatt változatlan marad a helyzet – a szárítóvakolat sokat javít
Néha a felületi hőmérséklet a belső tér levegőjének harmatpontja alá eshet, és a levegőben levő víz kicsapódik. Ez a veszély azoknál a szerkezetrészleteknél fenyeget, ahol nagy a valószínűsége a hőhidak kialakulásának. Ha ez bekövetkezik és sokáig tart, akkor a szoba sarkai vagy más helyiségek, ahol hőhidak vannak, tartósan nedvesek maradnak. Következmény a penészedés. Meg lehet próbálni a penészt valamilyen festékkel eltüntetni, ez azonban hatástalan, mivel a víz újra és újra összegyűlik.
A penész legfontosabb éltetője a víz, így eltüntetésének egyetlen módja, ha meggátoljuk a víz lecsapódását. A penészgombák spórái, száraz körülmények között is hosszú ideig életképesek. Mivel nem mutatnak életjelenséget, nem szaporodnak, így nem jelentenek nyilvánvaló veszélyt, ugyanakkor a penész spóra, fajtájától, koncentrációjától függően önmagában is lehet allergén!
Kijelenthető, hogy ahol megfelelően száraz a környezet és a felületek, ott a penész nem képes élettevékenységet folytatni.
Fontos tudni, hogy ahhoz, hogy nedvességről beszéljünk, nem szükséges nagymértékű vizesedésre gondolni. Már 75%-ot elérő felületi páratartalom esetén megkezdődik a kondenzáció, párakicsapódás az építőanyagok kapillárisaiban – értsd vakolat, festés, tapéta, stb.. Ez a nedvesség már elégséges a penész élettevékenységéhez, szaporodásához.
Hőszigeteléssel és megfelelő épülethasználattal – kellő légcsere, helyiségek- és épületszerkezetek megfelelő ki- és felfűtése, stb. – a penészedés elkerülhető.
A nem hőszigetelő vakolatból, utólag nem lehet hőszigetelő vakolatot "csinálni", de ha stabil, szilárd a meglévő vakolat és annak festése, akkor arra fel lehet építeni tetszés szerinti THR-t azaz Teljes Hőszigetelő Rendszert. Általában legpraktikusabb az EPS (expandált polisztirol) alapú rendszer és a festésre való tekintettel ragasztó PUR habos felragasztása a hőszigetelő tábláknak. Célszerű a nikecell.hu és/vagy a dryvit.hu oldalakon bővebb információ beszerzése, valamint szakember bevonása a pontos helyszíni körülmények és lehetőségek tisztázása érdekében.
Az EPS termékek 2003-ig testsűrűségük alapján kerültek osztályozásra. Az EN 13.163:2001 szabvány bevezetésével, a testsűrűség nem követelményérték, ilyen adatokat csak tájékoztató jelleggel szoktak közzé tenni a termékgyártók.
Bár az EPS termékek testsűrűsége és bizonyos fizikai tulajdonságai között egyértelmű összefüggés áll fent, mégsem az anyag testsűrűsége a döntő körülmény. Például az EPS 30-as anyagok általában 10 kg/m3 testsűrűségűek, λ hővezetési tényezőjük 0,048 W/mK. Az EPS 70-es anyagok általában 15 kg/m3 testsűrűségűek, λ hővezetési tényezőjük 0,040 W/mK. Az EPS 100-as anyagok általában 20 kg/m3 testsűrűségűek. λ hővezetési tényezőjük 0,038 W/mK. Az EPS 150-es anyagok általában 25 kg/m3 testsűrűségűek, λ hővezetési tényezőjük 0,035 W/mK. Tehát hiába könnyebb egy EPS termék, hiába több a cellákba zárt levegő aránya, a beépítésükkel elérhető hőszigetelő képesség nem kedvezőbb.
A hőszigetelő-anyagok, valamint a legtöbb építőanyag legjellemzőbb fizikai tulajdonságait, légszáraz állapotra vonatkoztatják. Ezért feltételezzük, hogy épületeink és így a beépített anyagok is szárazak.
A nedvességnek több forrása lehet, de a NIKECELL (EPS) hőszigetelő termékek esetében azok káros mértékét szükséges elkerülni.
1./ Csapadék: nem csak az eső és a hó, de a zúzmara, a köd és a páralecsapódás is nedvességforrás.
2./ Víz a talaj felől: terepszint alatt lehet talajvíz – víznyomással együtt –, talajnedvesség, ami a nedvszívó tulajdonságú építőanyagokban képes felszívódni, vagy a hatását a terepszint felett is kifejtő talajpára, a felfelé párolgó és áramló talajnedvesség.
3./ Építési nedvesség: a vizes technológiával készülő épületek – beton, habarcs, festék – úgynevezett keverővizei, azok kiszáradásáig, ami megközelítőleg egy év!
4./ Üzemi vizek: az épület üzemeltetéséből származó nedvesség.
5./ Kondenzációból, a levegő páratartalmából, kicsapódással keletkező nedvesség.
Az első négy nedvességforrással kapcsolatban feltételezzük a megfelelő tervezést, és kivitelezést, aminek következtében a beépített hőszigetelő anyagok megfelelően tölthetik be rendeltetésüket és fejthetik ki fizikai tulajdonságaikat.
A kondenzáció áll legszorosabb összefüggésben a hőszigetelés létével, meglétével, megfelelőségével. A megfelelő helyre betervezett és megfelelő módon beépített hőszigetelő anyagok nagyban hozzájárulhatnak a káros párakicsapódások elkerüléséhez.
Fontos tudni, hogy a levegő nedvességtartalma mindaddig nem csapódik ki, amíg nem találkozik alacsony hőmérsékletű, harmatponti hőmérsékletű felülettel – például ablaküveg, hőhidak, stb.
A NIKECELL (EPS) normál keményhab lemezek csoportosítása, az EN 13.163:2001 szabvány előírása szerint, nyomószilárdságuk alapján történik. Megkülönböztetünk rövid ideig ható terheléseket, valamint tartós terheket. Rövid idejű terhelések esetén, az anyag 10%-os összenyomódását előidéző nyomófeszültséget tekinthetjük nyomószilárdságnak.
A NIKECELL (EPS) 100 termékben, 100 kPa nyomófeszültség hatására keletkezik 10%-os összenyomódás. Ez elméletileg 1kg/cm2, azaz 10.000kg/m2.
Tartós terhek esetében a 2%-os anyag-összenyomódás melletti feszültség tekinthető nyomószilárdságnak. Ez általában nagyságrendileg, a 10%-os összenyomódáshoz tartozó érték fele.
Magyarországon az MSZ 7573:2002 szabvány határozza meg, hogy adott beépítési helyen, milyen nyomószilárdsági minimumot szükséges biztosítson, a betervezett és beépített EPS termék. Normál terhelésű padlókba például NIKECELL (EPS) 100, vagy annál nagyobb terhelhetőségű anyagot szükséges alkalmazni.
Megfelelő szigetelés nélkül ellátott épület esetében, a szivárgó nedvesség rongálja a szerkezetet, a behatoló nedvesség pedig fagyrepedésekhez vezet, melynek hatására a károsító anyagok bejuthatnak a levegőből vagy a talajból a falszerkezetbe, csökkentve annak hőgátló képességét. Egy téglafal szigetelőértékét már 5% nedvességfelvétel megfelezi, és azonos mértékben emelkedik a tüzelőszükséglet is.
A NIKECELL hőszigetelő termékek nedvesség hatására nem károsodnak, környezetre, vagy egészségre ártalmas anyagok nem oldódnak ki a szerkezetből.
Fontos tudni, hogy a NIKECELL normál keményhab lemezek szerkezete nem zártcellás, ezért páraáteresztésre, illetve ennek következtében, víz felvételére is képesek. Amíg egy szigetelő anyag nem száraz, addig jelentősen romlik hőszigetelő képessége. Ezért a NIKECELL hőszigetelő termékeket csak nedvességtől védett helyeken célszerű alkalmazni. Terepszint alatt, talajra kerülve csak a megfelelő vízszigetelés beépítése után alkalmazható. Nedves technológiával készülő védő- illetve fedőrétegek esetén – aljzatbeton, esztrich – technológiai fóliával szükséges megvédeni az építési nedvességtől.
Fontos tudni, hogy a technológia fólia nélkül beépített hőszigetelés táblái közé befolyó cementtej, cementhabarcs, megszilárdulás után hőhidat okoz, jelentősen rontva a hőszigetelés hatékonyságát!
Nedvességterhelésnek kitett helyeken a zárcellás formahabosított EPS termékek, például Perimeter S 35, PerimeterDuo, vagy az extrudált (XPS) Stírofoam termékek építhetők be, melyek nedves környezetben is megtartják hőszigetelő képességüket
Lehet belső oldalon is Nikecell hőszigetelést használni, de:
Tudni kell, hogy egy több rétegből álló szerkezet hőszigetelő képességét úgy lehet meghatározni, hogy milyen az egyes rétegalkotók hővezető képessége és vastagsága. Az együttes hőátbocsátás nagyságát nem befolyásolja a különböző anyagok elhelyezkedése, lehet a hőszigetelés kívül, a szerkezeten belül, vagy a belső oldalon. Azonban a réteges falak másként viselkednek páratechnikailag és hőtárolás szempontjából a különböző rétegek elhelyezkedése szerint. A külső hőszigetelés védi az egész falat, -födémet a téli lehűléstől és a nyári túlmelegedéstől. A belső oldali hőszigetelés jobb belső hőérzetet nyújt, gyorsabban fel lehet fűteni az így szigetelt helyiséget, azonban gyorsan ki is tud hűlni a fűtés leálltával, hisz a hőtárolásra képes falat, vagy födémet elzártuk a belső melegtől.
Ha mégis belülről lehet csak hőszigetelni, akkor a legfontosabb, hogy a belső hőszigetelés, lakás felöli oldalán párazárást kell kialakítani!!! Ez lehet párazáró tapéta, vagy párazáró fólia. Tökéletesen párazáró festés készítése elég bizonytalan.
| Belső hőszigetelés burkolva | Belső hőszigetelés vakolva |
![]() |
![]() |
| Rétegrend belülről | |
|
|
A belső oldali hőszigeteléseknél különösen fontos télen a normál klíma biztosítása. Kb.: +20oC és 55%-nál nem magasabb páratartalom. Tehát oda kell figyelni a megfelelő és folyamatos fűtésre, a rendszeres szellőztetésre, a kellő légcserére.
Sajnos a belső oldali hőszigetelés nem tud elég védelmet biztosítani a nyári túlmelegedések ellen, legyen a hőszigetelés akár az oldalfalon, akár a mennyezeten.
Figyelemmel arra a körülményre, hogy semmilyen szakmai utasítás, vagy szabvány nem tiltja a teljes felületen történő ragasztást, így az megengedett. Úgy a valós tapasztalatok, mint a páratechnikai ellenőrzések igazolják, hogy sem a teljes felületen történő ragasztás, sem a 40%-os mértéket meghaladó ragasztott felület nem okoz páratechnikai problémát egyik szigetelt falszerkezetnél sem.
Az un. „szellőzés” nem történhet a falszerkezeteken keresztül, mert építőipari alapszabály, hogy minden térelhatárolónak (fal, tető, födém, stb.) légzárónak kell lennie.
A NIKECELL hőszigetelő termékek égéskésleltető adalék hozzáadásával készülnek. Ennek következtében a „nehezen éghető” éghetőségi kategóriába tartoznak. Közkeletűen használják az úgynevezett „önkioltó” megjelölést is, ami annyit jelent, hogy az égéshő – értsd gyújtóláng – elvételét követően, a NIKECELL termékek önmaguktól nem képesek további égésre.
A NIKECELL hőszigetelő termékek nem éghető kéreg – például dryvit ragasztóba ágyazott üvegháló önmagában, festve, vagy vakolva, stb. – vagy burkolat – például gipszkarton, CK lemez, stb. – mögött alkalmazva nem jelentenek tűzveszélyességi kockázatot. Az égéskésleltető adalék következtében az úgynevezett csepegve égés jelenség nem következik be.
Konkrét helyi ismeretek hiányában az alábbi tényezőket illetve rendeleteket érdemes figyelembe venni:
A hő és a hang jelensége első látásra semmiféle összefüggést nem mutat egymással, mégis a szigetelés tekintetében sokszor összetalálkoznak. Az ideális hangszigetelő rendszer bárhová felépíthető, akár a szomszéd lakás felőli zajos falra is. Tökéletes hangszigetelés azonban nem várható, mert a födémeknél, a sarokpontokon megmaradnak a hanghidak, és ezzel együtt az áthallás is.
Gyakori probléma a lakásszintek közötti kopogó lépéshangok áthallása. Ezt igazán hatékonyan felülről, a felső lakás padlójának lépéshang-szigetelésével lehet csökkenteni, ezek pedig az úgynevezett úsztatott rendszerek. A speciális gyártási eljárással rugalmassá tett NIKECELL LH lépéshangszigetelő termékek, úsztatott padlókban, úsztató rétegként megfelelően csökkentik a padlókon át terjedő, úgynevezett kopogó hangokat, lépéshangokat.
A NIKECELL LH termékek beépítése során az úszó réteget – aljzatbeton-, esztrich padozataljzat – és a burkolatot az oldalfalaktól szükséges elválasztani. A lépéshangszigetelő anyagra kerülő vizes keverékek beépítése előtt, technológiai fóliával szükséges megakadályozni, hogy a cementtej, cementhabarcs, a táblaillesztések közé folyva, megszilárdulásukat követően átmenő úgynevezett hang hidakat képezhessenek. Az ilyen hanghidak, már kis számú átmenő cementkő borda esetén is megszüntetik az úsztatott padló, kedvező akusztikai tulajdonságait!
Ugyanakkor a NIKECELL LH termékek csekély léghang-gátló képességgel is rendelkeznek.
A szigetelő anyagokkal szemben, a hőszigetelő képességen túl, a lépésállóság az egyik fő követelmény. A keményhabból készült szigetelőanyagok különleges képességük miatt, az évek során már bizonyítottak a hőszigetelésben, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy nagyobb tetőterhelés esetén, nagyobb terhelhetőségű hőszigetelő anyagok beépítése szükséges.
A lépésállóság műszakilag nem meghatározott paraméter. Gyakorlatban azt mondhatjuk, hogy a NIKECELL (EPS) 100-as, vagy annál nagyobb nyomószilárdságú anyag lépésálló, pontosabban maradandó károsodások nélkül elviseli a kíméletes használatból, figyelmes munkavégzésből eredő igénybevételt.
A durva, rendkívüli helyi terheléseket – például talicska, betonos-, habarcsos vödör, stb. – károsodás nélkül nem viseli el.
A lélegzés biológiai kifejezés. A légáteresztés kifejezést azonban jellemzően a nyílászárók esetében vizsgálják, és az épületgépészet alkalmazza légtechnikai területeken. A hagyományos épületszerkezeti elemek közül a térelhatárolókkal szemben – értsd falak, födémek, tetős, stb. – általános elvárás a légzárás. Senki sem gondolná, hogy a térelhatárolókon keresztül milyen mértékben járhat ki-be a levegő.
A legfontosabb kérdést e problémakörön belül a páraáteresztés jelenti. Nevezetesen, hogy a bezárt terekben keletkező páramennyiség képes-e zavarmentesen távozni.
Az kijelenthető, hogy a NIKECELL (EPS) termékek és a dryvit rendszerek mindegyike biztosítja a megfelelő páraáteresztést. Ez páratechnikai számításokkal igazolható, melyet a több mint három évtizedes tapasztalatok is megerősítenek.
A hőhidak által okozott vízkicsapódás és penészedés mellett, fontos figyelmet fordítani az úgynevezett páradiffúzió jelenségére is, amikor a pára átáramlik az épület szerkezetén. A páradiffúzió komolyan megrongálhatja az épület szerkezetet. Ezért minden esetben olyan épület szerkezetet kell kialakítani, hogy a pára kondenzálódása ne következzen be.
Mindezek mellett nem hagyható figyelmen kívül az úgynevezett infiltráció (beszivárgás) jelensége sem. Az infiltráció, a levegő be/kiszivárgása az ablaktok és ablakszárny közötti tömítetlen helyeken. Infiltráció létrejöhet az épületelemek kapcsolódásánál is, például az ablakkeret és az ablaktok között, vagy az egyes hőszigetelő lapok között.
Mindenfajta infiltráció nagy hőveszteséget okoz, mert ezeken, a tömítetlen részeken elszökő meleg levegő helyett hideg levegő jut be, amelyet újra fel kell melegíteni.
A Nikecell hőszigetelő lemezek és a különböző dryvit rendszerek megfelelő páraáteresztő képességgel rendelkeznek. Megfelelő alatt értendő, hogy semmilyen térelhatároló szerkezetben nem gátolják a kellő páraáramlást mértékét.
Gyakorlati vizsgálatok igazolták, hogy a zárt, temperált terekben keletkező páramennyiség legfeljebb 3-4%-a távozik a falakon, födémeken, padlókon keresztül, míg a 96-97%, a szellőztetés, az elszívás, valamint a nyílászárók résein keresztül képes csak eltávozni. Amennyiben a nyílászárók tökéletesen légzáróak, úgy a falszerkezetek – sem hőszigeteléssel, sem hőszigetelés nélkül – nem képesek a páratöbblet zavarmentes elvezetésére!
A tökéletesen légzáró nyílászárókat olyan szellőztető kiegészítőkkel szükséges ellátni, ami a megemelkedett pára elvezetését lehetővé teszi.
A megtermelt és hasznosítható hő körülbelül 30%-a a falakon keresztül, 25-30%-a a tetőn, 12-25%-a az ablakokon, további 10-15%-a a padlón, a födémen és a maradék, pedig a kéményen át, tiszta hő kibocsátás formájában távozhat.
Mindezt egy egyszerű példán szemléltetve; amennyiben egy tetszőleges méretekkel bíró épület fűtési költsége, egy fűtési szezonban összesen 100.000 forint, és a falakon fellépő hőveszteséget 30%-nak tekintjük, úgy körülbelül 30.000 forint csak a falakon keresztül távozik. Ha erre csupán 8 centi vastagságú hőszigetelés kerül, a megtakarítás 18.460 forint fűtési szezononként. A megfelelő hőszigeteléssel, épületének hővesztesége jelentős mértékben csökkenthető.
- falak esetén U ≤ 0,45 W/ m2K, ami az adott szigetelendő fal fajtájától, típusától függően, kb. 4-8 cm Nikecell hőszigeteléssel érhető el.
- tetők esetében U ≤ 0,25 W/ m2K, ami az adott szigetelendő tető fajtájától, típusától függően, kb. 14-20 cm Nikecell hőszigeteléssel érhető el.
- padlók esetében U ≤ 0,50 W/ m2K, ami az adott szigetelendő padló fajtájától, típusától függően, kb. 6-8 cm Nikecell hőszigeteléssel érhető el.
A Nikecell hőszigetelő képessége egyszerű számítással határozható meg. A hőszigetelés mértékét befolyásolja a Nikecell típusa, az anyag vastagsága, a többi szerkezeti elem –falazóanyag, vakolat, stb. – valamint az adott szerkezet elhelyezkedése – fal, tető, padló, stb.
A dryvit rendszer hőszigetelő képességét a beépített Nikecell D hőszigetelő anyag határozza meg. A dryvit ragasztók és a dryvit Vékonyvakolatok hőszigetelő képessége elhanyagolható, önmagukban gyakorlatilag nem hőszigetelnek!
A Nikecell alapanyaga habosítható polisztirol. A polisztirol hőre lágyuló anyag, ezért a hőmérséklet emelkedésével az anyag lágyulni, majd olvadni kezd. A hideget jól bírja, akár -30-40oC-on is megőrzi szilárdságát, rugalmasságát. A hőmérséklet emelkedésével +75oC-ig megtartja eredeti fizikai tulajdonságait, azonban tartós, +80oC feletti hőhatás esetén a Nikecell hőszigetelő termékek lágyulni, majd olvadni kezdenek.
A Nikecell (EPS) kémiailag semleges hatású, így a környezetbe jutva azt nem szennyezi. Környezetterhelő, mert a természetben igen lassan bomlik le. Bomlását legjobban az UV sugárzás gyorsítja, ezért az intenzív napsugárzástól nem csak a beépítési helyen, de tartós raktározás közben is védeni szükséges, különben megsárgul, elporlad. Az esetlegesen megsárgult Nikecell lemezek felülete, csiszolással eltávolítható és a tiszta felületek már alkalmasak a ragasztásra. Az anyag a csekély anyagveszteséget leszámítva megfelelően beépíthető, vagy folytatható azon az építés.
A 10 centiméteres hőszigetelő-réteg vastagsága évekig megfelelőnek számított, a legújabb felismerések szerint azonban jobb, ha kétszer annyi szigetelőanyag található a tető alatt. NIKECELL hőszigeteléssel, a kibocsátott károsító anyagok mértékének csökkentése mellett, csupán 1 ˚C belső hőmérséklet elszökésének megakadályozása már 6%-os csökkenést eredményez a fűtési költségben.
A falazó anyagok vastagsága a hőszigetelések összehasonlításának esetében, kevésbé használható összehasonlítási alap. Például, ha azt mondanánk, hogy 1cm NIKECELL hőszigetelő képessége kb. 12cm vastag B 30-as téglafalnak felel meg, vagy, hogy egy B 30-as falazat hőszigetelő képessége kb. 2,5cm NIKECELL hőszigetelésével egyezik, nem sokat tudtunk meg.
Ezért minden esetben az elérni kívánt hőszigetelő-képesség mértékét szükséges alapul venni, és ahhoz hasonlítani a meglévő falazat, tető, vagy padló hőszigetelő képességét. Amennyiben a vizsgált szerkezet nem felel meg a kívánt mértékeknek, akkor hőszigetelni szükséges.
Minden forgalomba hozott NIKECELL hőszigetelő termék csomagolása tartalmazza az adott anyag hővezetési tényezőjét (λ, mértékegysége: W/mK), valamint (R, mértékegysége: m2K/W) hővezetési ellenállását. Ezen értékek valamelyikének segítségével számítható ki, a tervezett szerkezet hőátbocsátási tényezője (U, mértékegysége: W/ m2K).
A NIKECELL EPS (expandált polisztirol) hőszigetelő lemezek hővezetési tényezője (λ) átlagosan 0,04 W/mK.
A NIKECELL termékek összeférhetőek az építkezéseken általában használatos anyagokkal. Ellenállnak híg savaknak, lúgoknak, sóoldatoknak, illékony összetevőt nem tartalmazó bitumeneknek, legfeljebb +70oC-ig, oldószermentes bitumenes hidegragasztóknak, valamint alifás alkoholoknak.
Károsítják szerves oldószerek – aceton, benzol, nitrohigító, dízelolaj, benzin, xilol, terpentin.
Az oldószerek megoldják a NIKECELL keményhab vázszerkezetét és az anyag összeroskad, összeolvad.
A NIKECELL termékek semmilyen élőkörnyezetre, természetre káros hatást kifejtő anyagot nem tartalmaznak. Baktériumoknak, gombáknak, vagy fejlettebb élőlényeknek táplálékául nem szolgálnak. Előfordult, hogy az anyaghoz hozzájutva, a baromfiudvar kacsái, tyúkja alaposan belaktak polisztirol gyöngyből, de azon kívül, hogy a bögyük megtelt és átmenetileg nem voltak képesek hasznosítható élelmet magukhoz venni, más egészségkárosítás nem történt. Éppígy nem tápláléka rovaroknak, rágcsálóknak, bár figyelemmel az anyag kellemes tapintására, kifejezetten jó hőérzet hatására – amennyiben hozzáférnek – hajlandóak beleköltözni, befészkelni, bevackolódni abba. Az anyag viszonylag csekély mechanikai ellenálló-képessége következtében ez megtörténhet. Ezért a beépítések során mindig gondoskodni kell, az ilyen irányú támadások lehetséges helyein, a megfelelő mechanikai védelem biztosításáról.
A madarak által esetlegesen előidézett felületi vésések, vájások ellen legtöbbször nem méretezhető egy homlokzati hőszigetelés kéreg-rétege. Célszerűbb ilyenkor a különböző elriasztó megoldások alkalmazása.
A rendkívüli dinamikai hatások felvételére, azok károsodás nélküli elviselésére készülnek az olyan felületerősítő megoldások, mint az üvegháló-beágyazás megerősített változata dupla-, vagy páncélhálózás, esetenként ragasztott burkolatok.
Az expandált polisztirol – mint a műanyag termékek többsége – az előállítást követően zsugorodik. Hagyományos tömbösítési eljárás alkalmazása esetén, az első 90 napban mérhető, azt követően elhanyagolhatóan kismértékű. A korszerű tömbösítő berendezéseknél – mint például ami a NIKECELL (EPS) gyártása során is alkalmazott – a méretállandóság jelentősen rövidebb idő alatt érhető el.
Az expandált polisztirol hőtágulási együtthatója 5–7mm/m/100K. A többrétegű szerkezeteknél általában nem jellemző a jelentős hőingadozás. Amennyiben ilyen előfordul, akkor a szerkezettervezés során két réteg, vagy hornyolt élképzésű NIKECELL (EPS) alkalmazása biztosítja a tökéletes hőhídmentességet. Ez a módszer általában is javasolt, mert a beépítési pontatlanságból, kivitelezési hiányosságokból eredő méretkülönbségek kompenzálása, az egymástól eltoltan elhelyezett illesztési hézagok révén tökéletesen megoldható, melynek köszönhetően nem keletkeznek átmenő hézagok.
Az építőipari felhasználású EPS termékek, így a NIKECELL is B1 nehezen éghető alcsoportba tartoznak. Égve csepegési tulajdonság szerint: C1, az anyagból tűz vagy magas hőmérséklet hatására gyulladást okozó olvadék nem képződik. A NIKECELL EPS hőszigetelő termékek égéskésleltető adalékkal készülnek, így égésre csak addig képesek, amíg az égéshő biztosított. Az égéshő megszűnésével, önmagától további égésre nem képes, úgynevezett önkioltó tulajdonságú.
Az expandált polisztirolt (EPS-t), így a NIKECELL hőszigetelő anyagokat is károsítják az oldószerek, hígítók, lágyítók, stb.. Egyes műanyag termékek eredendően rideg, kemény anyagok. Hogy megfelelően rugalmasak, kellően plasztikusak, sokoldalúan felhasználhatóak legyenek, lágyító anyagot szükséges adni hozzájuk. Így például a PVC-ből készült fóliák, vízszigetelő lemezek, csak lágyítóval javítva válnak az építőiparban jól használható anyagokká. Azonban a lágyító anyagok hajlamosak a vándorlásra, ami annyit jelent, hogy ha olyan anyaggal érintkezik, ami képes lágyító felvételére, akkor az azzal kezelt anyagból átvándorol az arra érzékeny anyagba. Így nem csak azt károsítja, hanem az eredeti anyag lágyító tartalmát elveszítve, rideggé, törékennyé válik.
A NIKECELL termékek ezért közvetlenül nem érintkezhetnek lágyító tartalmú anyagokkal. Amennyiben szükséges a társítás – például lapostetőkben NIKECELL hőszigetelő, vagy lejtésképző anyagra PVC vízszigetelő lemez, vagy fólia kerül –, akkor azt például PP geotextiliával elválasztva javasolt tenni. Így megakadályozható a kedvezőtlen lágyító-vándorlás, nem károsodik a NIKECELL.
Minden anyag reagál a hőmérséklet emelkedésére, vagy annak süllyedésére, melynek következtében megfelelő hőtágulási tulajdonsággal bír. Az expandált polisztirol, mint a többi műanyag és különösen a műanyag keményhabok, viszonylag érzékenyen reagálnak a hőmérsékletváltozásokra. Hőtágulási együtthatójuk 5–7mm/m/100K. Ez viszonylag magasnak tűnik, hisz 1m-es lemez, 50oC hőmérsékletváltozás hatására – nyári +35oC és téli –15oC hőmérséklet esetén – 2,5–3,5 mm méretváltozáson megy keresztül.
Mérlegelve azt, hogy a beépítés általában +15oC és +20oC hőmérsékleten történik, akkor a hőmérsékletváltozás mértéke csak 15–30oC, tehát a méretváltozás mértéke már csak 0,75–2,1mm. A 2mm még mindig elég soknak tűnik, de mivel a hőszigetelő lemezek felragasztását a lemezszéleken és pontokban javasoljuk, ezért az 1m-es lemezhossz, megoszlik 20-25cm-es szabad szakaszokra. Ebben a szabad méretben, ez az érték már 0,18–0,52mm, amit a teljes rendszer minden károsodás, deformáció, vagy kedvezőtlen esztétikai megjelenés nélkül, tartósan elvisel. A rögzítések helyein a hőtágulásból, elmozdulás nem tud létre jönni.
A falnedvesedés alapesete, amikor a főfal, a kapilláris hatás segítségével szívja fel a talaj nedvességét. Ennél is nehezebb a feladat, amikor a magas talajvíz miatt a víz nyomással jelenik meg. A falon salétrom lerakódás látható, ami annak következménye, hogy a folyamatosan felfelé áramló nedvesség elpárolog, a vízben oldott sók pedig lerakódnak. A probléma megoldásában az első lépés mindig a pontos diagnosztika. A falban nedvességmérést szükséges végezni, mégpedig nem a felszínén, hanem a belsejében, mert lehet, hogy az kívülről száraznak tűnik, de a nedvességtartalom pontos és hiteles megállapítása mindig csak a fal középső rétegeiben lehetséges.
Normál Nikecell lemezek beépítése csak száraz helyre történhet, mert nedves környezetben, vízfelvevő képessége következtében nedvesedik és jelentősen leromlik hőszigetelő képessége.
A normál NIKECELL termékek tartósan nedves környezetben, például talajjal érintkezve, hosszú idő alatt 3-4 v% víz felvételére képesek. E vízmennyiség akár felére is lecsökkentheti az anyag hőszigetelő képességét.
Amikor a NIKECELL lemezekre vizes réteg kerül – például beton, cement-esztrich –, akkor azért indokolt az úgynevezett technológiai nedvességtől való védelem, mert a híg cementlé a táblaillesztések közé folyva és ott megszilárdulva, hőhidakat képez, lerontva a hőszigetelés hatékonyságát.
Súlyosabb a helyzet a NIKECELL LH, lépéshangszigetelő termékek esetében, mert ha ott a lemezek közé folyt cementlé megszilárdulva, szilárd összeköttetést eredményez az úszó réteg és a födém között, akkor az ilyen hanghidak akár teljesen leronthatják a lépéshangszigetelő képességet. Ebben az esetben hiába van beépítve a jó lépéshangszigetelő, a hanghidak annak hatását megszüntetik.
A technológiai nedvesség a NIKECELL termékeket nem károsítja, de amíg vizes a termék, addig hőszigetelő képessége is erősen romlik.
Általánosan igaz, hogy minél öregebb egy épület, annál könnyebb az energia-egyensúlyt utólagos szigeteléssel javítani. Egy átlagos méretű családi ház esetében 100 négyzetméternél is nagyobb az a falfelület, amin keresztül a fűtési hő eltávozik. A falfelületek utólagos szigetelése esetén, általánosan 35-50%-os nagyságrendű energia-megtakarítással lehet számolni. Az, hogy kívülről vagy belülről helyeznek el szigetelést, több tényezőtől függ – lásd például a ház magasságától, vagy a falak hozzáférhetőségétől.
A belső oldali hőszigetelés általában nem célszerű, rövid távú, több kockázattal járó megoldás. Amennyiben indokolt, akkor biztosítani kell, hogy a belső felületen, vagy még az úgynevezett meleg oldalon kellő párafékezés, vagy párazárás készüljön. Szükséges meggátolni, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű helyekre, felületekre olyan mértékű nedvesség juthasson, ami ott képes kicsapódni, mert az állandósult nedves környezet a penészgombák táptalaja.
A családi ház homlokzatvakolása több, mint 10 éve készült el. Az sok csapadék következtében a dryvit rendszer homlokzatvakolata kezd leválni a falról. A hibák 2-3 m2-es foltokban jelentkezik, de nem mindegyik oldalon. Milyen javítási mód alkalmazható?
Válasz:
A javítás módja, hogy „ami le akar jönni” azt el kell távolítani (spaklizással, drótkefézéssel, csiszolással) Azt követően a tiszta, száraz, pormentes felületet dryvit Vékonyvakolat Alapozóval kell lekezelni és annak száradása után újravakolni dryvit Dörzs 2, vagy Kaparthatású 1,5-ös vékonyvakolattal.
Ez a megoldás műszakilag megfelelő, de esztétikailag talán kifogásolható, ezért érdemes azt megfontolni, hogy a „lejövő” vakolatrészeket dryvit Primus + cement 1:1 arányú keverékéből képzett ragasztótapasszal, vagy dryvit Standard Poralakú ragasztóval síkba glettelni, majd annak 1-2 napos száradása után, előre megtervezett sík vonalak mentén leragasztani a meglévő felületet és az újravakolásra tervezett felületegységet újravakolni. Így a javítás egy határozott sík mentén elválik a meglévő, megmaradó felülettől. Ilyenkor marad a színkülönbség. Az (min.) egy-egy homlokzati felületre teljesen kiterjedő átfestéssel korrigálható (dryvit Diszperziós Homlokzatfesték), de megmarad a struktúrakülönbség és az elválasztás ténye.
Legjobb megoldás az „ami le akar jönni azt eltávolítani” elvet követően, egy-egy teljes homlokzatot (saroktól-sarokig) ragasztóval síkba javítani, majd annak 1-2 napos kora után az egész felületet újra hálózni. A hálózást 1-2 nap után alapozással és újravakolással lehet felújítani.
A NIKECELL normál keményhab lemezek, beleértve a NIKECELL LH lépéshangszigetelő termékeket is, képesek vízfelvételre. A víz nem károsítja a NIKECELL-t, nem old ki belőle káros, vagy veszélyes anyagot. Ugyanakkor, amíg vizes, addig hőszigetelő képessége jelentősen romlik.
Megfigyelések szerint, a normál EPS lemezek tartósan vízbe merítve, legfeljebb 4 v% víz felvételére képesek. 1-1 v% víz jelenléte 11-15%-ot ront a hőszigetelő-képességen. Amennyiben tartósan nedves környezetben van beépítve egy NIKECELL termék, akkor annak hatékonysága, akár felére is csökkenhet.
A káros vízfelvétel megakadályozására kerültek kifejlesztésre a formahabosított EPS termékek. Ilyenek a Perimeter S 35 és a PerimeterDuo lemezek, amelyek talajjal, így talajnedvességgel érintkezve is megőrzik hőszigetelő képességüket, miközben nyomószilárdságuk is nagyobb, mint az általánosan elterjedt normál NIKECELL lemezeknek.
10 cm-es homlokzati hőszigeteléssel és műanyag nyílászárókkal mit lehet tenni a penészedés ellen? Az egyik szoba külső fala penészedik. A lakásban nagy a páratartalom. 1 éve a mennyezeten is megjelent a penész. Hogyan szüntethető meg a penészedést?
Válasz:
Biztonsággal állítható, hogy a penészesedés oka nem a homlokzati hőszigetelés. A magas páratartalmat kell megszüntetni, illetve valamennyi helyiséget télen -úgymond- „hőnn-tartani”. Szakaszos fűtés esetén mindig csak a levegőt fűtjük fel, miközben a falak, födémek, stb. hűvös marad és az elégtelen légcsere miatt a megemelkedett páratartalom következtében ott páralecsapódás van. Ahol tartósan „nyirkos” a felület, ott sajnos a penész képes vegetálni, azaz megtelepedni és elterjedni.